Call Center: +36-1-269-4744

Törökország története

Törökország évezredeken át a világ egyik legfontosabb összekötő útja volt. A keletről érkező, fűszerekkel és selyemmel megrakott karavánok a ma Isztambul néven ismert városon át vonultak a nyugati vásárterekre. Ennek ellenére Törökország az utóbbi évekig ismeretlen volt a turizmus számára.

8000 km hosszú csodálatos tengerpartja, kristálytiszta tengerei és a megejtően szép hegyvidékei szinte parlagon hevertek, akárcsak kulturális értékei: a letűnt civilizációk megszámlálhatatlan emléke, a fényűző szultáni paloták, az ottomán mecsetek, az ámulatba ejtő archeológiai helyszínek, a sziklába vájt barlanglakások és az ősi termálfürdők.



Törökország számos nagy csatának volt a színhelye az idők során, és nagy birodalmaknak szolgált otthonául. A bronzkori hettitáknak, a Görög és Római Birodalom lakóinak és az oszmán-törököknek. Mítoszok és legendák fonódtak össze a történelemmel és a gazdag mesevilággal, így nem meglepő, ha a nevezetességek között ott találjuk a trójai Helénát, az argonautákat, Midász királyt, Nagy Sándort, Antoniust és Kleopátrát, valamint az oszmán szultánokat.

Egész Törökország tele van lenyűgöző történelmi emlékekkel.

A civilizációra utaló legősibb tárgyi emlékek Törökországban az ie. hatodik évezredre tehetők, és ezen a területen volt a világ néhány legősibb városa is. A hettita nép Kis-Ázsiában (Törökország területének korábbi neve) az ie. 13. században telepedett le, és az egész Közel-Kelet vitathatatlan ura lett. Végül ez a birodalom is összeomlott, és Kis-Ázsia a népek és vándorló törzsek, frígek, szkíták, lüdek, asszírok, perzsák és görögök országútjává vált. Egy ideig a perzsák uralták, de miután a görögök megerősítették hatalmukat Európában, és megvívták a legendás marathóni és szalamiszi csatát, legyőzték a perzsákat.

Ezt követően a Római Birodalom kebelezte be Kis-Ázsiát, amely 600 évig volt római uralom alatt. 330-ban Konstantin császár a birodalom kormányzását Rómából Bizáncba tette át, Konstantinápolyra változtatta a város nevét, és hivatalosan is a birodalom fővárosává nyilvánította. A Bizánci Császárság felvirágzott, fénykorát Justinianus uralkodása idején élte a 6. században. A 800-as évek táján különböző törzsek (főleg a szeldzsukok) - amelyek utódai tulajdonképpen a mai törökök is - feltartóztathatatlan népvándorlása indult meg mongóliai, afganisztáni és turkesztáni otthonukból nyugat felé.

A bizánci sereg felett 1071-ben a keleti vidékeken nagy győzelmet arattak a szel­dzsuk-törökök, és hatalmukat kiterjesztették csaknem egész Kis-Ázsiára. Erejüket 1307-ben a mongolok törték meg, akik a térséget hat kis provinciára szabdalták, melyek közül a bursait az oszmán dinasztia kerítette hatalmába. Az oszmánok gyorsan növelték befolyásukat, és egészen a 14. századig ellenőrzésük alatt tartották egész Kis-Ázsiát.

Konstantinápoly - amely ma szinte teljes egészében muzulmán - 1402-ig a kereszténység bástyája maradt. Elestével a Bizánci Birodalomnak is vége lett, a város nevét Isztambulra változtatták és az Oszmán Birodalom székhelyévé tették.

A 16. századra, és különösen Nagy Szulejmán alatt, az Oszmán Birodalom a világ egyik legnagyobb hatalmává fejlődött, azonban terjeszkedési vágya konfliktusokba torkollott az európai országokkal. Ugyanakkor belső ellentétek is gyengítették a birodalmat, és a 19. századra hanyatlásnak indult, minden oldalról támadások érték. Folyamatosan harcban állt egészen 1923-ig, amikor is Musztafa Kemal Atatürk -"a törökök atyja" vette át a hatalmat, és egy csapásra átvezette Törökországot a 20. századba. Nincs Törökországban senki, akit akkor tisztelet övezne, mint Atatürköt.



Az 1880-ban született államférfinak nem kevesebbet köszönhet Törökország, minthogy az első világháború után megőrizhette ma is érvényes határait. Az ország modernizálása is az ő nevéhez fűződik, mivel 1923-tól első köztársasági elnökként az egész társadalmat átalakító reformokat vezetett be. Ő kezdeményezte a nők egyenjogúsítását, az írás és az öltözködés átalakítását európai minták szerint. Mivel háborúban Isztambul nehezen védhetőnek bizonyult, az ország belsejében fekvő Ankarát tette meg fővárosának. Ma itt látható hatalmas mauzóleuma, melyet a köznyelv szerint minden török felkeres, hogy lerója tiszteletét. Rendkívül mozgalmas történelme során Törökország folyamatosan gyűjtötte az uralkodó nemzetek és az egyes korok emlékeit, tárgyait és hangulatait, melyeket a mai napig meg lehet találni az ország területén.